HUNZA VALLEY

Hunza Images

Tuesday, May 1, 2018

Hunok, Hunzák, Hunzakutok...

Hunok, Hunzák, Hunzakutok...



Miért érdekesek ők számunkra? Tegyünk egy kis kitérőt! A nagar nép (ld. a magyar népnév hangzását) és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok. A laikus magyar olvasónak nem véletlen jut eszébe a két népcsoport elnevezéséről a Hunor-Magor (Hunor és Magyar) eredetmonda, amelyben a csodaszarvas segítségével a két testvérnépet szimbolizáló
testvérpár, Nimród (Ménrót) két fia új hazát talál. Valószínűleg a nagar és a hunza népek is ennek az emlékét őrzik.

A hunzák hegye szent hegy, neve Ultár-hegy (Oltár-hegynek kell szakszerűen ejteni, ahogyan a magyar szót is). Több mint hétezer méter magas. (Mese és mondaviláguk igen gazdag: állítólag az Oltár-hegyet tündérek lakják.)


Kik azok a hunzák?


A magyarok egy nép Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A hunzák egy nép - Ázsiában. Utóbbi olyan nép, amely a nemzeti zászlaján tudhatja a hármashalmot, amely hármashalom a magyar címert is alkotja. Egy nép, amely idős fiai tudják magukról: ők Atilla (Etele) hunjainak leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai.

Hol élnek pontosan?


A Himalája hegyei között, zárt völgyekben élnek, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása.

Hányan vannak?


Ma már sajnos csak tizennégyezer főt számláló nép a hunzák népe.

Mit jelent a „hunza" elnevezés?

Nevük eredete: Tibetiül hun+za = „a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): „húnts" = visszacsapó nyíl, íj - „Az íjasok hazája"

Hunzák


Két külön királyság létezett a hunzáknál: Nagar királyság és Hunza királyság. Magyar nyelvre emlékeztető városneveik: Hon, Huru, Nagar, Baba, Sumayar. Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu,Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak.



Még több rokon vonás - Sámánizmus (inkább táltos!)

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.

A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt.A tündérhívó zene a „siri zaman".

Koponyatorzítás: Élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.

Ártó erők elleni küzdelem: A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.

Világkép: A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik „Insáan", a Lelkek Ura, és az ő „hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. „Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.

„Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a „rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. „Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.

A „Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.

A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.

A gonosz párák neve (gonosz lélek): „ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük „síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző „jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.

Thámok: A hunza vezetők neve: „thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccs
ereknek is tudnak parancsolni.

Lóisten: A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, „tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendő.

Ünnep: December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Nyelv: Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:

„... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a »c« és az »a« hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!"

Művészet, ornamentika: Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.

Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.



Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.


Tánc: A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.

Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Hogy néznek ki a hunza emberek?



Világos bőrükkel, szemükkel és hajukkal igencsak elütnek a pakisztániaktól.



Antal Zsuzsanna



Article taken from this link

No comments:

Post a Comment

Have any problem with you please contact

Popular Posts

Newsletter